2025-ben fektess be, vásárolj tudatosan, hogy ne a te pénzedből osztogassanak

A pénzügyi döntések, a befektetési, fogyasztási döntések bizonyos esetben értékválasztások, politikai döntések is. Amennyiben 2025-ben, a választásokat megelőzően befektetéseiddel az államot finanszírozod, ezzel lehetőséget biztosítasz az Orbán-rendszernek arra, hogy a te pénzedből a 2026-os választások előtt ismét ész nélküli osztogatást hajtson végre, és ezzel bizonyos társadalmi csoportok szavazatát 'megvásárolva' ötödszörre is megnyerje a választásokat.

Ez a honlap abból a célból jött létre, hogy meggyőzzön: a jelenlegi kifeszített költségvetési és finanszírozási helyzetben a pénzed valóban számít, és így a befektetési, fogyasztási döntéseid eldönthetik a demokrácia sorsát Magyarországon. A honlap amellett érvel, hogy amikor befektetési, fogyasztási döntéseket hozol, ezt is vedd figyelembe.

2 perces olvasmány

A legfontosabb állítások

1. Az Orbán-rendszer a fenntartásához szükséges szavazatokat főként a társadalmi periférián lévő csoportoktól szerzi, nem a középosztálytól.

2. A költségvetés azonban jelentősen támaszkodik a középosztály által fizetett fogyasztási jellegű adókra és középosztály lakossági állampapír-állományára. Így ez a társadalmi csoport, bár tagjai többségében politikailag ellenzik a rendszert, megtakarításaival és fogyasztásával finanszírozza azt.

3. A 2026-os választások előtt kritikus helyzet alakulhat ki:
A lakossági állampapírok esetleges tömeges visszaváltása megingathatja a rendszer-finanszírozását. Egy ilyen esetben ugyanis a hazai intézményi befektetők kényszerű hitelezési szerepvállalása is nehézkessé válna. Ezek pedig korlátoznák a külföldi hitelfelvétel lehetőségeit is. Államcsőd természetesen nem fenyegetne, de szűkülő pénzügyi mozgástér ellehetetlenítené azt, hogy az Orbán-rendszer előteremtse a választások megnyeréséhez szükséges pluszpénz.

4. A középosztálynak legális lehetősége van tudatos pénzügyi döntéseket hozni:
- Állampapírok visszaváltása
- Fogyasztás átirányítása / elhalasztása a fogyasztáshoz kötődő adók csökkentése céljából
- Megtakarítások (ideiglenes) külföldre vitele

5. Jelen helyzetben a középosztály gazdasági erejének tudatos használata jelentős hatással lehet a rendszer stabilitására és a 2026-os választások kimenetelére. Ez egy egyedi lehetőség, amely 2030-ra már valószínűleg nem lesz adott.

Kiemelt bejegyzések

Rövid cikk

A honlap mögött álló gondolatmenet lényege, egy hosszabb sajtócikkben, érthetően megfogalmazva. Lentre kattintva átkerülsz a telex.hu-ra, ahol elolvashatod a cikket.

Elolvasom

Hosszabb cikk

Elolvastad a rövidebb cikket, de még mindig kevés? Olvass el egy részletesebb tanulmányt, hogy miért gondoljuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem csak számít, de nagyon sokat is számít majd a lakosság befektetési döntése.

Pdf letöltése

Befektetés

Oké, meg vagyok győzve, hogy ez nem őrültség, de akkor most konkrétan mit is tehetnék, hogy a befektetéseimmel ne támogassam a rendszer fennmaradását?

Tovább

Fogyasztási adók

Oké, meg vagyok győzve, hogy ez nem őrültség, de akkor most konkrétan mit is tehetnék, hogy a fogyasztásommal is minél kevésbe támogassam a rendszer fennmaradását?

Tovább

2025.jan.15. 2 perces olvasmány

Csőd nem lesz, nyugi!

Persze kérdésként mindig felmerül, egy ilyen választások előtti ideiglenes pénzkivonás nem viheti‐e csődbe az egész országot? Ettől felesleges tartani. Az ideiglenes finanszírozási nehézségek és az államcsőd között nagyon nagy a távolság. Az, hogy valaki nem engedhet meg magának egy vacsorát hat unicummal a közeli étteremben, még nem jelenti azt, hogy éhen is fog halni.
Az államcsőd ma Magyarországon nem reális veszély, hiszen - nagyon helyesen - az államadósság több mint 70%-a forintban van. Egy állam pedig saját valutában eladósodva nem mehet csődbe, hiszen vészhelyzetben rendelkezésre áll a pénznyomtatási joggal rendelkező saját nemzeti bank. Amíg tehát a deviza-adósság euróban van, és mértéke kontroll alatt van (jobb lenne a 20% alatti mérték, de 29 még belefér), addig ebből a szempontból a helyzet stabil.
Ha egy a jelenlegihez hasonló helyzetben egy ország bajba kerülne – ami mégegyszer: nem reális ‐ az nem a lakossági finanszírozók döntéseinek, hanem a rendszer (jegybank, NGM) rettenetesen hibás lépéseinek lehetne csak a következménye.

2025.jan.14. 5 perces olvasmány

A 'titkos akcióterv' és az ingatlanok

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján sokat foglalkozott a lakossági állampapír-piac által jelentett kihívásokkal. Azt is elárulta, ha rosszul alakulnának a dolgok, ők arra is készülnek, van egy titkos akciótervük. Bár a titkos akcióterv részleteit jó kormánytisztviselőhöz méltó módon nem fecsegte el, de azt viszont elmondta, hogy ő mit szeretne, mi legyen ezen pénzek sorsa:
- Nem szeretné, hogy elhagyja a hazai bankrendszert ez a lakossági állampapírokban lévő pénz. Ha a PMÁP-ból a pénz MÁP+-ba megy, az jó. Ha eltűnik a kincstárból, de megjelenik a bankrendszerben, akkor ez megint tud jó lenni.
- A private banking ügyfelek ha a lakossági állampapír-megtakarításaikat átteszik másik lakossági állampapírba, az is rendben van a miniszter szerint.
Ezzel szemben ha külföldre / külföldi bankokba (pl. Revolut) / külföldi megtakarításokba / állampapírokba / kötvényekbe stb megy a pénz, az bizony nem jó, és akkor majd jön a titkos akcióterv élesítése.

Ebben idáig nem meglepő. Az sem meglepő, hogy van 'titkos akcióterv' arra, ha rosszul alakulnának a dolgok, hiszen pont ezért kapják a fizetésüket, hogy ilyeneket gyártsanak. Az a nagy kérdés ilyenkor, hogy ez az akcióterv és mögötte lévő modellszámítások, jók-e, megalapozottak-e, elég részletesek-e?

A tájékoztatón volt a miniszter úrnak egy elszólása, ami egy fontos problémára mutat rá: szerinte, ha a felszabaduló pénz az ingatlanpiacra megy az is rendben van. Pontosan így fogalmazott "a gazdaságpolitikával összhangban van az, ha ez a pénz az ingatlanpiacra megy". Innen aztán léptek tovább, az újságírók közül sem kérdezett rá a miértre.

A valóságban azonban ez egy nagyon kritikus kérdés, ahol megint lehet, hogy a politikai akarat felülírta a racionalitást, aztán emiatt (vagy egyszerű hozzá nem értés miatt?) hiba csúszhatott a modellszámításokba is. A NGM abból indul ki, hogy a lakossági állampapírokból ingatlanba áramló pénz egy kisebb része (1) ingatlanfejlesztő cégekhez kerül, így élénkíti a gazdaságot. Más (nagyobb) része magánszemély eladókhoz került, akik (2) (legalább ideiglenesen) a hazai pénzügyi rendszerben parkoltatják majd ezt, majd (3) maguk is nagyobb/második/stb. hazai ingatlant vesznek/építtetnek belőle. (4) A maradékot meg elköltik, ezzel is pörgetve a gazdaságot. És látszólag valóban: Jelenleg az ingatlant vásárolni tervezők nagy többsége (87%) egyértelműen használt ingatlanban gondolkozik. Ilyen esetben a vásárlók pénze jellemzően magánszemélyekhez kerül, akiknél ennek a pénznek a túlnyomó többsége tényleg vagy pénzügyi termékbe vagy ingatlanba kerül majd. Idáig tehát helyes a gondolatmenet.

Az NGM-ban arra azonban úgy tűnik a számításaik végzésekor két dologra is elfelejtettek rákérdezni:
- Egyfelől arra, hogy az államapapírból ingatlant vásárolni tervezők elképzeléseik szerint pontosan hol is vásárolnának abból ingatlant.
- Másfelől arra, hogy a ingatlan eladásból pénzhez jutók lakáseladók pontosan milyen 'bankba' és milyen formában helyeznék el a ezt a bevételt, illetve ők - ha vásárolnak - pontosan hol is vásárolnának abból ingatlant.

Ha ugyanis ezeket megkérdezték volna, akkor tudnák, hogy az állampapír eladások által generált közvetlen és főként közvetett ingatlanügyletek meglepően komoly részét már nem Magyarországon tervezik megvalósítani (Horvátország, Ausztria, Spanyolország a top 3 külföldi célország), illetve az eladók a bevétel jelentős részét nem a magyarországi pénzügyi rendszerben tervezik befektetni, parkoltatni. A mi számításaink szerint az állampapírokból ingatlanba áramló pénz által generált plusz ingatlanpiaci kereslet értékének csaknem ötöde (18,7%) alapesetben is követlenül vagy közvetve (az eladókon keresztül) külföldre áramlik majd. (2024 októberi adatokon nyugvó becslés.) Esetleges megugró infláció, hazai gazdasági nehézségek esetén ez az arány természetesen akár jelentősen növekedhet, míg megugró állampapír reálhozamok esetén minimálisan csökkenhet.

2025.01.08. 2 perces olvasmány

Majd a kínaiak adnak nekik?

Több érdemi hozzászólás érkezett a nemzetközi hitelek kapcsán. Így többen is említettétek a kínai államot, állami bankokat. Ők képesek lennének - természetesen nem ingyen - finanszírozni a 2026-os választások előtti állami osztogatást, amennyiben 'minden kötél szakad'.
Valóban. Igaz, hogy Kína a harmadik világ legfontosabb hitezőinek egyike, és néhány esetben hiteleivel valóban - bár inkább közvetett módon - hozzájárult autokratikus rezsimek továbbéléséhez. (Bár jellemzően konkrét gazdaságfejlesztési célra, célhoz kötötten saját vállalkozóik helyzetbe hozására adnak hiteleket, de tényleg volt már példa kivételre.)
A kínai állami hiteleknek azonban van egy olyan jellemzője, amely Magyarország esetén ezt a megoldást nem teszi reálissá. Ez pedig az ezekhez a kínai állami hitelekhez tartozó - a hitelfelvevőre is vonatkozó - titkos záradék léte. Hogy ezekben mi van, az persze általában nem derül ki, de annyit azért a többi hitelező is tud már biztosan, hogy itt jellemzően kikötésre kerül, hogy a kínai hitelezőnek elsőbbséget kell kapnia egy adósságválság esetén. (A 'normális' nemzetközi állami hitelek esetén nincs ilyen kitétel - a hitelezők elismerik, hogy közösen futják a kockázatot, egy adósságválság esetén multilaterális keretek között egyenlő elbánás elve szerint tárgyalnak a bajba került adóssal.) Ennek a kitételnek a létezése azzal a következménnyel jár, hogy egy jelentős kínai hitel Magyarország összes többi hitelezőjét hátrányos helyzetbe hozza, hiszen egy nagy adós eléjük kerül a kifizetési sorban.
Jelenleg kb. 2,5 millárd eurónyi kínai hitele ketyeg Magyarországnak Kínánál (Budapest–Belgrád vasút, illetve egy általános energetikai célú infrastrukturális hitel.) Ez a teljes deviza hitelállomány kb. 6%-a. Ha ez az érték 2025 őszén jelentősen (mondjuk még 3-5 milliárd euróval) megugrana, ez azonnal leértékelné a (mintegy 38 milliárd eurónyi) többi államkötvényt, megnövelve az ezekhez kapcsolódó adósságkockázati felárat, és megnehezítve a 2026 tavaszán esedékes létfontosságú kötvényaukciókat.
Ezért azt mondhatjuk, hogy lehet, hogy a kínaiak még adnának is, de ez minden valószínűség szerint nem érné meg az Orbán-rendszernek, mert jelenleg legalább ennyire fontos az, hogy a többi hitelező szemében jó adósok maradjunk.

2025.01.01. 1 perces olvasmány

Ha lekötetlen bankbetétben parkoltatod a pénzed, jó eséllyel ezzel is közvetetten a rendszert finanszírozod...

A lakossági befektető ritkán gondolkozik el arról, hogy mit csinál a bank az ő lakossági számlán lévő, nem lekötött pénzösszegeivel. Mivel - jellemzően - szinte egyáltalán nem kapunk ezek után kamatot, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a bank sem 'csinál' ezzel a pénzzel semmit, ő is csak 'parkoltatja' őket, hiszen ezek akármikor kivehető összegek, tehát hosszú távra a nem fektetheti be őket.
A valóságban azonban a bankok ezen pénzek jelentős részét ha nem is fektetik be hagyományos formákban (pl. nem adják oda hitelként egy vállalatnak), de kamatoztatják: jellemzően állampapírokba fektetik, illetve a Magyar Nemzeti Bank különféle kamatozó jegybanki betétjeiben tartják. Ennyiben tehát a lakossági számlákon lévő lekötetlen pénz jellemzően az államot finanszírozza. Így a bankszámlapénzek esetében gyakorlatilag az történik, hogy azon a hasznon, amely abból származik, hogy a befektető nem kap kamatot, megosztozik az állam és a bank.

2024.dec.30. 2 perces olvasmány

1% lett, meddig maradhat?

Jelenleg a legtöbb lakossági állampapír határidő előtti visszaváltási költsége 1%. Ez a nagyon kedvező összeg azonban nem megváltoztathatatlan, nem rögzített. Elvileg az Államkincstár bármikor dönthet úgy, hogy módosítja vagy akár fel is függeszti ezt a kedvezményes visszaváltási lehetőséget.
Egy esetleges tömeges visszaváltás esetén nyilván felmerülhetne, mint állami válasz, hogy váratlanul felfüggesztik a lejárat előtti visszaváltási lehetőséget vagy irreálisan megemelik a visszaváltási költséget. Ez azonban egy nagyon veszélyes orosz rulett lenne a rendszer részéről, mivel így egy ilyen lépés nem csak lakossági elégedetlenséget, hanem akár azonnali általános bankpánikot is kiválthatna. A lakosság ugyanis ebben az esetben azt hihetné, hogy az állampapírok visszaváltási korlátozása annak a jele, hogy komoly fizetési nehézségei vannak az államnak, és nyilván arra gondolna, hogy ha már az állampapírok 'bennszorultak', akkor legalább mentsük a bankbetéteket, egyéb mobilizálható pénzösszegeket. Ha szerencsés módon pánik ilyen esetben nem is törne ki, egy ilyen lépés akkor is nagyon rontaná a jövőbeli állampír értékesítési lehetőségeket.
Ezért - okosan - hangsúlyozzák is, hogy nem készülnek ilyen lépésre. Reálisabb forgatókönyv, hogy a visszaváltási nehezítést felmenő rendszerben, az új lakossági állampapírok esetén vezetik majd be, és nem valószínű, hogy ez a jelenleg már forgalomban lévő papírok esetén bekövetkezne. Ha azonban ez mégis megtörténne, az vagy meglepően nagy hiba lenne az állam részéről, vagy a valóban aggasztó finanszírozási helyzet jele.

Archív 10 perces olvasmány

Egy kis történelem: Az adófizetés megtagadása és halogatása 1849 után, mint a nemesi ellenállás egyik eszköze..

A 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az elnyomó abszolutista rendszerrel szembeni magyar nemzeti ellenállás egyik eszköze az adómegtagadás volt. Az adófizetők így próbálták egyfelől jelezni, hogy nem fogadják el legitimnek az államrendet, másfelől próbálták megvonni az őket elnyomó rendszer működtetéséhez szükséges forrásokat. Ez a mozgalom egy időben annyira tömegessé vált, hogy igen komoly anyagi problémákat okozott a bécsi udvar számára.
A lenti linkre kattintva Stefan Malfer osztrák történész szakcikke olvasható (magyar fordításban): Az adómegtagadás és adóvégrehajtás Magyarországon 1860 és 1862 között.

Letöltöm a tanulmányt